A bélrendszer a létezésünk központja
Legyünk őszinték: a bélműködésünkről beszélni kellemetlen téma. Ám egyre több bizonyíték van arra, hogy ha odafigyelünk a beleinkre, akkor mind fizikai, mind mentális egészségünk jobb lesz. A bélrendszer a létezésünk központja – megemészti és felszívja az elfogyasztott táplálékból származó tápanyagokat. Itt található az immunrendszer egyik legjelentősebb védelmi vonala, emellett közérzetünk kialakításában és hormonjaink szabályozásában is szerepet játszik. Az egészséges bélrendszer pontosan tudja, mire van szükségünk ahhoz, hogy kicsattanóan érezzük magunkat: összekapcsol minket az intuíciónkkal, ezzel a különleges ajándékkal, amely iránytűként szolgál ahhoz, hogy a legjobb döntéseket hozzuk az életben.
Amikor a bélrendszerünk nem egészséges, nem tudja felszívni a szervezetünk működéséhez szükséges tápanyagokat, vagyis függetlenül attól, hogy helyesen táplálkozunk-e vagy sem, a sejtjeink nem fognak megfelelően funkcionálni. Olyan, mintha lenne egy gyémántokkal teli ékszeres dobozunk, de nem lenne hozzá kulcsunk, amivel kinyithatnánk, így nem tudnánk viselni azokat a csodálatos drágaköveket. Kutatások kimutatták, hogy beleink egészsége (és az, amit megeszünk) a hangulatunkat is befolyásolhatja. A bélrendszert néha második agyként is emlegetik, mivel neuronok, vagyis idegsejtek millióit tartalmazza. Agyunkat és bélrendszerünket neuronok, hormonok és kémiai anyagok komplex hálózata köti össze, és ez a hálózat visszacsatolást ad az agynak arról, hogy mennyire vagyunk éhesek. A kapcsolat oda-vissza működik, így például a stressz és a düh is hatást gyakorolhat a belekre, különösen akkor, ha az ember olyan betegségekben szenved, mint az irritábilisbél-szindróma (IBS). Ehhez hasonlóan a bélrendszer felbomlott egyensúlya (amelyet gyakran „áteresztőbél-szindrómának” neveznek) fáradtságot és kedvetlenséget okozhat. Beleink mikrobiomját a szervezetünkben élő parányi mikroorganizmusok alkotják; ezek az aprócska „bentlakók” több hangulatjavítóként ismert szerotonint képesek termelni, mint az agy, tehát ha vigyázunk rájuk, akkor igazán sokat tehetünk mentális egészségünkért.
Fermentált élelmiszerek pozitív hatásai
Szóval akkor, hogy is jönnek ide a fermentált élelmiszerek, és miért olyan jók a számunkra? A fermentált élelmiszerek a tejsavas erjedésnek nevezett biokémiai folyamat során jönnek létre, ami azt jelenti, hogy a természetesen előforduló baktériumok felveszik az élelmiszerben található cukrot és keményítőt, amelyből aztán tejsavat állítanak elő. Ez a folyamat amellett, hogy tartósítja az élelmiszert, a benne lévő enzimeket, B-vitaminokat, omega-3 zsírsavakat és probiotikumokat is felszabadítja – és pontosan ezek azok az anyagok, amelyekre szükségünk van az egészséges és kiegyensúlyozott bélműködéshez.
Az egyensúly a lényeg: étkezésed megtervezésekor érdemes az úgynevezett „boldog bél ötös szabályt” alkalmazni. A szabály szerint minden étkezésnél lennie kell a tányérunkon zöld leveles zöldségeknek, egészséges zsíroknak, fehérjének, főtt zöldségeknek és egy adag fermentált élelmiszernek.
Így vezesd be az étrendedbe
Szerencsére számtalan egyszerű módszer kínálkozik arra, hogy te is bevezesd a fermentált élelmiszereket az étrendedbe, a savanyú káposztától (fermentált káposzta) kezdve a savanykás kefiren (fermentált tej) át az enyhén buborékos kombucháig (fermentált tea).
Ha reggel természetes biojoghurtba kevered a gyümölcsös müzlidet, máris megtaláltad az egyszerű módját annak, hogy egy jó adag probiotikummal indítsd a napodat. Ebédidőben pedig kiegészítheted a salátádat vagy a levesedet egy kis pikáns kimchivel (koreai csípős káposzta) – meglátod, a hideg téli hónapokban különösen jólesik majd.
A fermentált levek, például a gyümölcsös tepache (az ananász héjából, kérgéből készült mexikói ital) nagyszerű – és frissítő – kísérője lehet bármilyen ételnek. A nyers almaecet salátaöntet vagy ital formájában is támogathatja az egészséges emésztést.
Ezeknek a szuper-élelmiszereknek a többsége otthon is elkészíthető. A fermentálás, a pácolás és (az ecetes) tartósítás mind olyan egyszerű dolgok, amelyeket már elfelejtettük, hogy is kell csinálni, noha nagyszüleink rendszeresen alkalmazták ezeket a módszereket. A savanyú káposzta a legfantasztikusabb az összes szuper-élelmiszer közül, ráadásul az elkészítése is egyszerű – csak káposzta és só kell hozzá, semmi más.
Ha tényleg szeretnél hozzájutni a benne lévő egészséges anyagokhoz, akkor jobb, ha a házi, pasztörizálatlan káposztát választod, és a gyári, üveges változatot a boltok polcain hagyod. Nem kell, hogy ez eltántorítson, ugyanis az előbbit otthon te magad is könnyen elkészítheted: csak nyomkodd ki a besózott káposztát, hogy minél több lé kipréselődjön belőle – ez szolgál majd fermentáló közegként. A káposzta nyomkodása, gyömöszölése még szórakoztató is lehet!
Fotók: Pixabay
OTTHON DEKOR NAPPALI KONYHA KERT GYEREKSZOBA DIY ÉKSZEREK KIEGÉSZÍTŐK RUHÁK BEAUTY CSALÁD GYEREKEKKEL GYEREKEKNEK ÚJRAHASZNOSÍTÁS ELŐTTE-UTÁNA MENTSD MEG A FÖLDET! EGÉSZSÉG GASZTRO LEVESEK, ELŐÉTELEK FŐÉTELEK DESSZERTEK MENTES RECEPTEK AMIGURUMI ÖTLETEK TI KÜLDTÉTEK INSPIRÁCIÓ TAVASZ NYÁR ŐSZ TÉL TI KÜLDTÉTEK ÚJDONSÁGOK Sztárokkal alkottunk ALKOTÓINK Berky Alexandra Kubinyi Szilvia Kurdi Gabi Szebeni Gál Vera Vesztl Fanni Farkasvölgyi Orsi Rácz Anikó Sebestyén Éva Csorba Anita RSS feliratkozás JÁTÉKSZABÁLYZAT
IMPRESSZUM MÉDIAAJÁNLAT ELŐFIZETÉS KAPCSOLAT ÁSZF
praktika.hu © 2024 – minden jog fenntartva