Érdemes kipróbálni: ez történik az agyaddal, ha egy héten át nem panaszkodsz

Vannak olyan dolgaink, amiket szinte észre sem veszünk, amíg el nem határozzuk, hogy egy ideig nem csináljuk őket. A panaszkodás is ilyen, beépül a beszélgetéseinkbe, a gondolkodásunkba, hétköznapi reflexé válik. De mi történik, ha hét napra kiiktatjuk?

Akadnak olyan napok, amikor már reggel, indulás előtt elkezdünk bosszankodni valamin, mondjuk azon, hogy elfogyott a kávé vagy nem töltött fel éjszaka a telefonunk. Úton munkába újabb „szörnyűségeket” tapasztalunk, dugó van, túl sokáig állunk a pirosnál, nehezebben találunk parkolóhelyet, elmegy előttünk a troli, nincs ülőhely a metrón, lassan jön a lift, kényelmetlen a cipő, amit felvettünk. Délben már gúnyosan mondogatjuk: „Na, ez a nap is csodálatos!”

A panaszkodás annyira beépülhet a hétköznapjainkba, hogy nekünk már fel sem tűnik, milyen gyakran csináljuk. Ráadásul van ebben a szokásban valami megtévesztően kellemes, amikor valaki helyesel ránk ilyenkor, úgy érezhetjük, végre megértettek minket.

young-businesswoman-feeling-annoyed-while-driving-car-being-stuck-traffic-jam-view-is-through-glass.jpg

A pszichológusok szerint azonban a folyamatos morgás, nyavalygás, panaszkodás, bosszankodás „gondolatbörtönbe” zárhat, ahol ugyanazokat a bosszantó helyzeteket pörgetjük át fejben újra és újra. Vajon mi történne, ha letennéd ezt a szokást egy hétre? A realsimple.com által kérdezett szakértők szerint már ez a pár nap elég lehet arra, hogy izgalmas változásokat vegyél észre magadon.

Mi történik az agyaddal, ha egy hétig nem panaszkodsz?

A panaszkodás első pillantásra cselekvésnek tűnhet. Elmondod, mi bosszant, elemzed, miért igazságtalan a helyzet, majd megállapítod, hogy tényleg borzalmasan alakult minden. Sabrina Romanoff klinikai szakpszichológus szerint ilyenkor az ember tudat alatt úgy érezheti, hogy a problémával való intenzív foglalkozás valamiféle előrelépést jelent. Csakhogy ettől a helyzet még nem feltétlenül változik meg, a gondolat viszont újra és újra átfuthat a fejeden.

Ebben persze az is szerepet játszik, hogy az agyunk érzékenyebb a negatív élményekre. Sanam Hafeez neuropszichológus szerint emiatt könnyebb felidézni egy évekkel ezelőtti bántó megjegyzést, mint azt, hogy mit dicsértek meg rajtad tegnap a munkahelyeden. Ha pedig valaki meghallgat és egyetért veled, az megerősítheti azt az érzést, hogy jogos a felháborodásod. Ez rövid távon megnyugtató lehet, hosszabb távon viszont fenntarthatja a negatív gondolati kört.

Az egy hét szünet a panaszkodásban azért érdekes, mert általa végre észreveszed a saját automatikus reakcióidat. Hirtelen feltűnhet, hogy bizonyos helyzetekben gondolkodás nélkül kezdesz el panaszkodni. Például amikor meglátod reggel, mennyi e-mailed érkezett a céges címedre, vagy amikor a barátnőd késik. A szünet kikényszeríti, hogy ilyenkor egy pillanatra megállj, és feltegyél magadnak egy hasznos kérdést: valóban meg akarom oldani ezt a problémát, vagy csak szeretném világgá kürtölni, mennyire idegesít?

Ez a különbség azért fontos, mert a panaszkodás könnyen eltolhatja a figyelmet arról, amire ténylegesen van ráhatásod. Ha folyamatosan azt sorolod, mi minden rossz, az események nagyobbnak és kezelhetetlenebbnek tűnhetnek. Ezzel szemben a kevesebb panaszkodás több mentális energiát biztosít magukra a döntésekre és a problémamegoldásra. A cikkben megszólaló szakértők szerint már egy hét alatt feltűnhet, hogy kevésbé pörgeted magadban a bosszantó helyzeteket, és valamivel könnyebben el tudod engedni őket.

A hangulatod is javulhat. Ha nem töltöd az időd jelentős részét annak elemzésével, miért rossz minden, több figyelmed maradhat arra, ami éppen rendben van. Ez nem azt jelenti, hogy hirtelen mindenben a jót kell keresned, vagy hogy tilos bevallanod magadnak, ha van egy rosszabb napod. A cél inkább az lenne, hogy a kellemetlen dolgok mellett az agyadnak legyen lehetősége észrevenni a semleges vagy kellemes történéseket is. Hafeez szerint ennek része lehet az is, hogy megjelenik benned a hálaérzet, mivel nem kizárólag azt figyeled, mi nem működik.

A kapcsolataid is változhatnak, ha kevesebbet panaszkodsz

És van itt még egy érdekes mellékhatás! A kapcsolataid is változhatnak. A közös panaszkodás ugyanis összeköthet két embert, hiszen jó érzés találni valakit, aki ugyanúgy utálja a hétfő reggeleket, a túl hangos szomszédot vagy a munkahelyi káoszt. Ha azonban egy kapcsolat fő üzemanyaga a negatívumok sorolása, az hosszú távon fárasztóvá válhat. A panaszkodás csökkentése teret adhat olyan beszélgetéseknek is, amelyekben már nem azt keresitek, mi romlott el, hanem azt, mi érdekes, vicces vagy fontos éppen az életetekben.

Persze nem érdemes úgy tekinteni a kihívásra, mintha hét nap alatt ki kellene irtanod magadból minden elégedetlenséget. A szakértők szerint az egészséges „ventillálásnak” is megvan a helye, különösen akkor, ha segítséget, támogatást vagy megoldást keresel. A lényeg inkább az, hogy felismerd, mikor történik valódi feldolgozás, és mikor pörögsz fölöslegesen valami bosszantó apróságon.