Óvilág és Újvilág: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertje a Müpában

Lengyel és cseh mesterművek, romantikus és 20. századi kompozíciók alkotják a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjének műsorát, melyben egy népszerű zongoraversenyt fognak közre a táj ihlette szimfonikus alkotások – az elsőt Lengyelország történelmi vidéke, a másodikat Amerika inspirálta.

Az argentin zongoravirtuóz már sokszor lenyűgözte a magyar közönséget, a karmester a lengyel dirigenstársadalom középgenerációjának külföldön is jelentős sikereket arató képviselője.

A 2013-ban elhunyt Wojciech Kilar az új lengyel zene világsikerű alkotója volt, aki pályája második felében tudatosan fordult a közérthető, hagyományhű stílus felé. Szimfonikus költeménye, az Orawa (1986) zenei tájköltészet, mely Lengyelország izgalmas múltú, Szlovákiával határos történelmi területének állít emléket. Frédéric Chopin f-moll zongoraversenyét a megtévesztő opusszámozás miatt másodikként tartja számon az utókor, valójában azonban ez a zeneszerző első ilyen műfajú műve. A darabot tizenkilenc évesen, 1829-ben írta. Antonín Dvořák IX. szimfóniája ezzel szemben érett kori alkotás, sőt a cseh zeneszerző utolsó évtizedének emblematikus opusa, melyet 1893-ban írt, miközben – 1892 és 1895 között – az Amerikai Nemzeti Konzervatórium igazgatójaként New Yorkban tartózkodott. A műben izgalmasan keveredik az idegenben megismert afroamerikai dallamvilág és a szláv kolorit.

Ingrid Fliternek fiatalon a Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezető Kocsis Zoltán is mentora volt. Az argentin zongoraművésznő játékát a rendkívüli temperamentum és a briliáns technika elegye teszi hódítóvá. A negyvenéves Krzysztof Urbański hajdani mestere Antoni Wit, nemzetközi sikereinek eddigi fő állomásai Norvégia, Németország, az Amerikai Egyesült Államok és Japán.

ÓVILÁG ÉS ÚJVILÁG