A pozitív gondolkodás ereje

Az életigenlő fali dekorációk virágkorukat élik. De vajon önmagunk megerősítése többről is szól, mint szemünk gyönyörködtetéséről? A rövid válasz: igen! 

Mindannyian rendelkezünk egy bizonyos fokú önbecsüléssel, amely számtalan különböző behatástól függően bármikor meginoghat – például az is befolyásolhatja, ha nem aludtad ki magad, kihagytad az ebédet, stresszes volt az aznapi meeting, vagy ingadozik a hormonszinted.

Természetesen az is tökéletesen rendben van, ha olykor nagyobbra duzzad az önértékelésed. (Az az ideális, ha az önbecsülésed erős.)

Képzeld el, hogy egy régen látott barátod meghív téged a házibulijába. Amint megérkezel, rögtön konstatálod, hogy az egyetlen személy, akit ismersz a zsúfolt szobában, az a házigazda. Mit érzel? Néhány ember számára inkognitóban lenni jó móka, talán felszabadító is. Mások számára kellemetlen, befeszülnek tőle, csorbát szenved az önbecsülésük. Itt jön a képbe önmagunk megerősítése. 

Az 1980-as években Claude Steele amerikai szociálpszichológus által népszerűvé tett önmegerősítési elmélet azt vizsgálja, mennyire tudunk jól alkalmazkodni az énképünket fenyegető információkhoz és élményekhez – tehát milyen hatással van ránk, ha kilépünk a komfortzónánkból.

Az önbizalom erősítése

Egy, a Journal of Health Psychology szakfolyóiratban publikált tanulmány kimutatta, hogy önbizalmunk erősítése jobb mentális és fizikai közérzethez vezet, általa boldogabbak, optimistábbak és egészségesebbek lehetünk, és kevésbé érezzük a bánatot vagy a dühöt. Ha rendben van az önbizalmunk, képesek vagyunk meglátni, hogy mikor fenyeget bennünket veszély, egyúttal hatékonyan védekezhetünk ellene. Ez azt sugallja, hogy az önbecsülés alapjában véve azáltal működik, hogy mindent tökéletes rendben láttat. De hogyan lehetséges ez? Íme a tudományos magyarázat...

Kutatók igazolták, hogy az önmagunk megerősítését célzó kijelentések azáltal segíthetnek fejleszteni az önképünket, hogy kiváltó tényezőként emlékeztetnek minket arra, milyen erősek/nyugodtak/magabiztosak is vagyunk valójában. Így egy belső mechanizmussal ruháznak fel bennünket az olyan külső helyzetekkel való megbirkózásra, amelyekre máskülönben „fenyegetésként” tekintenénk.

A pszichiáter Norman Doidge ezt az elméletet egy lépéssel tovább fűzi A változó agy  című könyvében, amelyben amellett érvel, hogy gondolataink képesek megváltoztatni agyunk szerkezetét és működését – ezt neuroplaszticitásnak nevezik. A szakértő a pozitív gondolatminták ismételt gyakorlását javasolja annak érdekében, hogy neuroplaszticitás történjen az agy gondolatokat feldolgozó területén. Az egésznek a kulcsa az ismétlés, így lehet betölteni az agyat a pozitív gondolattal.

Szóval, ha befeszülsz attól, hogy ismeretlen emberekkel kell találkoznod, a te kijelentéseid hangozhatnak például így: „érdekes vagyok”, „kreatív vagyok”, „jó társaság vagyok”. Ha hajlamos vagy stresszelni új dolgok miatt, mondd azt magadban: „magabiztos vagyok”, „meg tudok birkózni minden körülménnyel”, vagy „nyomás alatt is képes vagyok higgadt maradni”.

Építsd be a napi rutinodba

Az, hogy miként hozod be a napi rutinodba az önmegerősítést, rád van bízva. Készíthetsz fali dekorációt, vagy leírhatod a megerősítéseket egy kis füzetbe, amelyet bárhova magaddal vihetsz, de lehet bármi más is, ami nálad beválik. Kitehetsz egy pozitív idézetet a bejárati ajtó közelébe, hogy mindig rápillanthass, mielőtt elmész otthonról. A lényeg az, hogy ismételgesd gyakran a pozitív megerősítést, ha lehet, mondd ki hangosan. 

Könnyen elfelejtkezhetünk arról, hogy lelassítsunk és ápoljuk az önbecsülésünket. Engedélyezz magadnak egy kis szünetet, és szánj néhány percet mindennap arra, hogy tudatosítsd magadban, milyen csodálatos ember vagy. A pozitív gondolkodásnak tényleg hatalmas ereje van.

Fotó: Pixabay