Látványra is lenyűgöző, 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten

A Magyar Tudományos Akadémiával csaknem egyidős, több mint kétszáz éves ősplatán mostantól a „Tudomány Fája” címet viseli.

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával közel egyidős az a több mint kétszáz éves ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésének köszönhetően mostantól a „Tudomány Fája” címet viseli. Az elismerés a fa történelmi jelentőségére és a tudományos örökséghez fűződő szimbolikus kapcsolatára hívja fel a figyelmet.

203 éves platán a Tudomány Fája

A Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad közelében, Kodály Zoltán szobrának szomszédságában található az az ősplatán, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia 2025 őszén életre hívott Tudománybarát Település Mozgalom keretében jelöltek meg. A mozgalomhoz csatlakozó településeken hagyománnyá vált, hogy a csatlakozás emlékére fát ültetnek, ezzel is kifejezve elkötelezettségüket a tudomány és a tudásalapú fejlődés mellett.

Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája" címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének" gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban."