Mindenkiben van rák, csak nem jön elő? Egy új vodcast, a Daganatokról őszintén válaszol!

Áltudományos állítások lepték el a közösségi médiát az utóbbi években a rák kapcsán, egyre nehezebb valós információhoz jutni. Nyíltan beszélni erről a betegségről amúgy is komoly kihívás a családban és a közösségekben, ezért egy új vodcast indult, amelyben rákkutatók és orvosok segítenek tudományos alapon, őszintén beszélni a daganatokról.

Fertőző a rákbetegség? Egy szűk melltartó okozhat daganatot? Van olyan étel, ami garantáltan daganatos megbetegedéseket okoz? Mindenkiben van rák, csak nem jön elő? A közösségi médiát az utóbbi években ellepték a tévedések, az álhírek és a mesterséges intelligencia alapú applikációk is sokszor badarságot állítanak. Egy új vodcast, a Daganatokról őszintén segít rendet tenni a fejekben: az izgalmas sorozatban rákkutatók és orvosok beszélgetnek közérthetően a daganatos betegségekről, hogy mindenki számára érthetővé és elérhetővé tegyék a tudományosan megalapozott információkat.

„A rák nem fertőző betegség”

„A rák nem fertőző betegség, ha így lenne, sokkal könnyebben tudnánk meggyógyítani. A HPV-vírus valóban kapcsolatba hozható például a méhnyakrákkal, de amúgy a daganatos megbetegedésekben a genetikai hajlam és a külső környezeti hatások, mint például a dohányzás vagy a légszennyezés inkább mérvadóak” – mondta a Daganatokról őszintén című vodcastben Pintér Lajos molekuláris biológus, genetikus. Hozzátette: a rákos megbetegedések hátterében ugyanazok a DNS-hez kötődő mechanizmusok állnak, mint amelyek az evolúció mozgatórugói is, ezért az emberiségnek szinte lehetetlen feladat megtalálni az univerzális gyógymódot.

A kutató cáfolta azt a tévhitet is, hogy mindenkiben van daganatos sejt. A valóság az, hogy a tumoros betegségek kialakulása egy több lépcsős, hosszabb folyamat, ami sajnos egyes esetekben gyorsan megy végbe.

A szegedi biológus elmondta, hogy a „Szent Grál”, vagyis hogy egyetlen vérvizsgálatból a daganatok bármilyen fajtájára következtetni lehessen, egyelőre még nem áll az emberiség rendelkezésére, de olyan eljárások már most is léteznek, amelyek egy már kezelés alatt álló betegnél a vérminta alapján követni tudják a daganat állapotát, alakulását. Pintér Lajos és más szegedi kutatók, illetve orvosok jelenleg is dolgoznak olyan eljáráson, amely például a vizeletből képes lesz kiszűrni a prosztatadaganatok jelenlétét, csökkentve ezzel a kényelmetlen tűszúrásos biopsziák számát.

A genetikus szerint a likvid biopsziás eljárások a jövőben sokkal pontosabban jelezhetik a daganat jelenlétét a szervezetben, mint egyéb szűrővizsgálatok, mert minden daganat kialakulása DNS-szinten kezdődik – és ezt már most is nyomon lehet követni bizonyos vérvizsgálatokkal.