A kézzel készített gyertyáknak megvan a maguk varázsa. Ma háromféle hagyományos módszert alkalmaznak: a mártást, az öntést és a csavarást. Otthon mi is kipróbálhatjuk ezeket, megmutatjuk, hogyan, és a legújabb alapanyagokkal is megismertetjük.

Gyertyamártáskor a kanócot olvadt viaszba, majd rögtön utána hideg vízbe mártják. Ezt addig ismétlik, míg a kanócra rakódó viasz kellően megvastagodik. Gyorsan kell mártani, hogy csak egy vékony réteg borítsa be az előzőt, és ne olvadjon le az alatta lévő. Ezzel a módszerrel hosszúkás, vékony gyertyákat lehet készíteni.
Öntésnél változatos méretű és formájú fém, műanyag vagy gumi öntőformákba töltik a folyékony viaszt. Nagy, szoborszerű gyertyák születnek ezzel a technikával.
Csavarással hengeres, oszlopszerű gyertyákat kaphatunk. A méhviasz lapot az egyik szélére fektetett pamut kanócszál köré tekerik szorosan. Ha a lapot az egyik átló mentén átvágják és a kanócot az egyenes oldalra fektetve tekerik fel, spirális alakban elfogyó, csúcsos gyertya lesz az eredmény.

Újabban a hagyományostól eltérő módon, speciális zseléből és viaszporból, azaz viaszhomokból is készülhetnek gyertyák.
A gyertyazselé átlátszó, zselatinszerű, szénhidrogén alapú viasz. Színtelen és színes változatban is kapható.
Olvasztás nélkül is születnek gyertyák úgy, hogy egy üvegedénybe állított talpas kanóc köré viaszport szórnak. A színek tetszés szerint rétegenként változhatnak, mint az öntésnél.
 
A GYERTYAÖNTÉS MENETE:

Szükséges hozzávalók:

Gyertyaviasz: Tömb vagy gyöngy alakban kapható
Gyertyazselé: Tégelyes kiszerelésben vásárolható meg
Öntőformák: Többnyire műanyagból készülnek, kúp, henger vagy hasáb alakúak.  A hőálló gipszöntőformák és üvegedények, de a cserepek is alkalmasak erre a célra.
Kanóc: Méterben vagy viasszal bevont szálakban vásárolhatók meg. Létezik fémtalppal ellátott változata, ez stabilan megáll az edény alján. A gyertyából kiálló kanóc mérete 1 cm-es legyen, mert ha ennél rövidebb, lángját a viasz elfojtja, ha pedig túl hosszú, füsttel ég.

Tetszés szerint választható hozzávalók:

Színezőanyag: A fehér viasznak vagy zselének a rúd alakban beszerezhető színezőkkel adhatunk árnyalatokat. Egy rudacska kb. fél kg viaszhoz elegendő.
Illatanyag: A folyékony viaszhoz, zseléhez kevert pár csepp speciális illóolajjal nyugtató vagy élénkítő hatású illatos gyertyák állíthatók elő. A gyógyszertári illóolaj nem alkalmas erre a célra!
 
A viaszöntés lépései
1. Vágjunk le a kanócból az öntőforma magasságánál hosszabb darabot. Egyik végét kössük egy hurkapálca közepére, a másikat húzzuk át a forma alján lévő kis lyukon. A nyílást tömítsük el kívülről egy darabka gyurmával.
2. A viasztömböt vagy -gyöngyöket tegyük egy konzervdobozba, és forrásban lévő vízzel teli fazékban olvasszuk meg. A folyékony viaszhoz adjuk hozzá a színező- és illatosító anyagokat.
3. Öntsük a formába, és hagyjuk legalább fél napig dermedni. Ne siettessük a folyamatot, mert a túl gyorsan hűlő gyertya fala matt, repedezett lesz, ahogy elválik a formától.   
Tarka, csíkos gyertyát úgy készíthetünk, ha egy réteget a forma aljára öntünk, majd hagyjuk megszilárdulni, és csak utána töltjük rá a következő adagot. Minden rétegnél várjuk meg a teljes dermedést.

A zseléöntés lépései
1. Válasszunk egy hőálló üvegformát. (Az üveg ad tartást a zselének.) Helyezzünk el az üvegedényben egy talpas kanócot és egy kisméretű, nem gyúlékony díszítőelemet.
2. Akárcsak a hagyományos viaszt, a zselét is forró vízfürdőben olvasszuk meg, majd öntsük az üvegbe. Az öntéskor belekerült buborékokat finom rázogatással szűntethetjük meg. A viaszgyertyákhoz hasonlóan különböző színű zselékből is önthetünk réteges gyertyákat, ha kivárjuk a rétegek között a szilárdulási időt.

Hogyan díszíthetjük?
Gyertyát öntéskor és készen is dekorálhatunk. A viaszból készülő darabok öntőformáinak falára pár csepp viasszal tapaszthatjuk fel a díszítőelemeket (pl.: fahéj rudacskát, szárított narancsszeletet), melyek épp csak átsejlenek a vékony viaszrétegen. A zselégyertyák átlátszóak, így a bennük lévő díszek (kagylók, apró üvegtárgyak) szépen érvényesülnek. Arra figyeljünk, hogy gyúlékony dekorációt ne használjunk!
A kész viaszgyertyák sima falát is sokféleképpen feldobhatjuk. Színes viaszlapokból mintavágó ollóval vagy formaszaggatóval mintákat vághatunk, ezeket kezünk melegével meglágyítva simíthatjuk a gyertya oldalára. A készen kapható viaszcsíkokat, -díszeket méretre vágva tapaszthatjuk fel a gyertyára, a tubusos gyertyafestő tollakkal pedig tetszés szerint írhatunk, rajzolhatunk. Szalvétából vagy papírból kivágott dekorációk is ékesíthetik a gyertyákat, ezeket speciális dekupázsragasztóval rögzíthetjük.

A gyertyákat helyezzük szép gyertyatálba, tartóba. Ha apró szemcsés anyagot (pl. homokot, rizst) is töltünk a tálba, és ebbe ültetjük a gyertyát, stabilabban fog állni. Koszorúra vagy tűzőhabba is biztonságosan rögzíthetjük, ha az aljába felforrósított drótdarabokat szúrunk, és azokkal tűzzük az alapba.