Textília
A batikoláshoz lehetőleg természetes anyagokat, például pamutot vagy selymet használjunk. Ha kevert szálas textíliára dolgozunk, ajánlott festés előtt próbát végezni rajta. A műszálas kelmék nem alkalmasak erre a célra. Az anyagokat festés előtt be kell avatni, vagyis langyos vízben át kell mosni, mert a gyári kikészítés után a textíliában maradt anyagok akadályozhatják a festék tökéletes beszívódását.
Viasz
Viaszos batikolásra a méhviasz és a paraffin, de felolvasztva a közönséges gyertya is alkalmas. A méhviasz jól tapad, szinte beleragad az anyagba, míg a paraffin a textília felületén terül szét, így könnyebben töredezik, repedezik. A legjobb a kétféle viasz elegye, hogy a batikolt kelmékre jellemző, finoman repedezett hálózat jöjjön létre. A viaszt vízfürdő felett kell melegíteni, hogy egyenletesen olvadjon meg, s ne égjen le.
Ecset
Csak a természetes szőrszálakból készült ecsetek alkalmasak a viasz felvitelére, a műszál alapúak ugyanis megolvadhatnak.
Batikpipa
Fa rudacskához rögzített, kis félgömb alakú fémtartállyal rendelkező eszköz. A viaszt a tartályba kell tölteni, s mivel a fém jól tartja a meleget, a viasz sokáig folyékony marad. Egy vékony kis csövön keresztül szivárog a kelmére, így finom vonalakat lehet rajzolni vele a textíliára. Ez az ügyes kis eszköz lehetővé teszi, hogy a vonalak szabályosak és egybefüggőek legyenek. Első használat előtt érdemes próbarajzolást végezni, hogy jobban kézre álljon a szerszám.
Zsineg, gumi
Nemcsak viasszal lehet elzárni a festéket a textíliától, az anyagra tekert gumiszalaggal, zsineggel is elérhetjük, hogy bizonyos részek festetlenül maradjanak. A kelmét lehet hajtogatni, ráncolni, csavarni, csomózni vagy kötözni is, ezekkel a technikákkal érdekes, főleg geometrikus és szimmetrikus mintákat kaphatunk. Ahol a felületek szorosan egymáshoz simulnak, ott a festék nem (vagy csak alig) fogja meg az anyagot.
Festék
A legismertebbek a szintetikus alapú, speciális batikporfestékek, melyek már alacsony hőfokon is jól megfogják az anyagot. A hagyományos ruhafestékek a viaszos batikolásra nem alkalmasak, mert forráspont közeli hőmérsékleten festik meg a textíliát, így a kb. 50 fokon olvadó viaszt leolvasztják.
A festéket kevés vízben kell feloldani, világosítani pedig további víz adagolásával lehet. A festékek egymással keverhetők, így sokféle árnyalatot nyerhetünk belőlük. A végleges szín mélysége függ a festés időtartamától is. A fel nem használt festék egy ideig üveg- vagy műanyag edényben tárolható.
Vasaló
A viasz eltávolítására szolgál. A készre festett textíliát több réteg újságpapír közé kell helyezni, majd gőzölős vasalóval többször átsimítani, a papír felitatja a kiolvadó viaszt. Ha telítődött viasszal, cserélni kell. Addig ismételjük, amíg a papír már nem szív többet magába.