Az évek során a legtöbb családban összegyűlhet néhány olyan ülő- alkalamatosság, amelyek a maguk idejében divatosak voltak, de az idő eljárt felettük. Formába, sőt, összeillő formába hozhatjuk őket festéssel, no és némi kis rásegítéssel! Egy nő fiókjában ugyanis sokféle sál lapulhat, talán több is, mint amennyit rendszeresen visel. Ezek – megfelelő előkészítés után – alkalmasak lehetnek arra, hogy új kárpit, huzat, párna vagy akár mindhárom legyen belőlük.
A különféle anyagokból készült sálak nem elég erősek ahhoz, hogy kárpitként bírjákaz ülés okozta megpróbáltatásokat, de a ragasztós, szövött közbélés remek tartást ad a finom kelméknek. Vasaljuk ki a sálakat, és fonák oldalukra ragasszuk fel vasalással a közbélést úgy, hogy annak száliránya negyvenöt fokban fusson – így nem nyúlik majd az anyag.
A magazinban részletesen leírjuk a kárpitozás lépéseit, és útmutatást adunk, hogyan kell előkészítenünk, kiszabnunk, illetve saját ülőalkalmatosságunk méretére megvarrnunk a huzatokat. A rátétminta elkészítéséhez is pontos leírással szolgálunk. A farészek megmunkálásának lépéseitis megadjuk a magazinban. Finom dörzspapírral csiszoljuk át őket, így a festék a régi politúron is jól megtapad majd. Kenjük le a kiválasztott sál színéhez illő krém akrilfestékkel a lábakat és a keretet. Több ötletet is adunk, hogyan lehet a méretre elkészített huzatot kárpitos tűzőgéppel a kerethez rögzíteni úgy, hogy sima és gyűrődésmentes legyen az anyag. A szövött szalaggal (bortnival), bútorzsinórral takarhatjuk el a varrásvonalat. Tippet adunk, hogyan tudjuk a zsinórvégeket láthatatlanul rögzíteni. Hasonló részletességgel mutatjuk be a szivacsos ülőlappal fedett konyhai szék felújítását és a rá illő huzat megvarrását, valamint az ülőpárna elkészítését.