A tegola annak a kecsesen íves, keskeny tetőcserépnek a neve, amellyel főként Olaszországban borítják a háztetőket. Nem véletlen tehát, hogy Itáliából ered e cserép régimódi házzá alakításának ötlete, mégpedig úgy, hogy sokféle ismert, kreatív technikát ötvöztek az elkészítésében. Dekupázsolás, festés, ragasztás, gyurmázás, dróthajlítás vagy antikolás – bármelyik bevethető az „építkezésnél”. Igazi szabályok nincsenek, ezért a magazinban inkább kedvcsináló fortélyokat mutatunk meg, hogy ki-ki kedve szerint megalkothassa álmai házát.
Mindig a megtervezett ház karakterének megfelelően válogassuk össze az alapanyagokat. A különféle akrilfestékek, patinázók, struktúrpaszták és a rizspapírra nyomott motívumok az alapozás kellékei, míg a díszítéshez használhatunk színes dekorkavicsokat, szárazvirágokat, drótokat és mini kellékeket. A ház karakterét a dekupázspapírból kivágott, illetve a levegőn száradó, könnyített gyurmából megformázott elemekkel: ablakkeretekkel és párkányokkal, a lépcsőkkel alakíthatjuk ki. A málló vakolatot durva szőrű ecsettel felvitt struktúrpasztával imitálhatjuk. A spalettákhoz vagy a pad deszkáihoz az ollóval vágható dekorlécecskéknél keresve sem találnánk jobb alapanyagot, de helyettesíthetjük fagyispálcával vagy a patikákban kapható spatulával is. A magazinban részletesen kitérünk a falak öregítésének trükkjeire, a térbeli, többdimenziós látványok megteremtésére. Bemutatjuk a tegola legegyszerűbb változatát is, amit a mifelénk gyakoribb szögletes, peremes vagy éppen bordázott kúpcserepekből készíthetünk el pár könnyű lépéssel.
Ha egyszer belefogunk a tegolakészítésbe, abba sem tudjuk majd hagyni, de ha mégis, akkor bármikor lehet folytatni. A cserépházat időről időre újabb elemekkel csinosíthatjuk, mindig változtatva kicsit a karakterén.