Hagyományainkhoz híven ezúttal a papírmerítés mesterségét mutatjuk be leegyszerűsített módon. A hozzávalók előkészítéséhez elkél ugyan a felnőtt segítség, de a folytatás igazán gyerekjáték, miközben szebbnél szebb papírképek készülhetnek.
 |
A papírmassza alapja nem más, mint apróra tépkedett tojástartó doboz, amelyet néhány órás áztatás után botmixerrel kell pépesíteni, majd kevés tapétaragasztót keverni hozzá. Ettől masszívabbra szárad a papír, és biztosabban tartja majd a belenyomott díszeket. Az amúgy fakó papírpépet néhány csepp ételfestékkel színezhetjük a kívánt árnyalatúra.
A papírmerítéshez szükség van egy szitára, ami legegyszerűbben úgy készíthető el, ha egy léckeretre szúnyoghálót feszítünk, majd tüllt terítünk. Erre merjük rá a papírmasszát, amibe díszeket is nyomkodhatunk: préselt virágokat, leveleket, színes magvakat (például vörös lencsét, hajdinát, lenmagot) vagy kisebb csigákat, kagylókat. Végül már csak a felesleges vizet kell egy szivaccsal óvatosan kinyomni a nedves papírból, és hagyni a levegőn kiszáradni.
Ötleteket adunk az áztatás meggyorsítására, a növényi díszítőelemek megfelelő előkészítésére, a díszek biztonságos rögzítéséhez és a megfelelő szárításhoz, valamint a meghullámosodott képek kisimításához. Néhány tippel is szolgálunk, hogy a kész merített papírból még mi minden készíthető.
2009. június