A valódi kékfestők mintái fából faragott mintafák (dúcok) segítségével készültek. A dúcokkal nyomták a vászonra a pépes szigetelőanyagot, amely megóvta az anyagot a festéktől. A dúcokat kartonból kivágott sablonnal helyettesítettük, szigetelőpépként pedig azt az újfajta masszát használtuk, amit Kemendi Ágnes talált ki. A régi műhelyekben hatalmas kádakat töltöttek meg indigócserjéből nyert kék festékkel, ebbe engedték az előzőleg megmintázott vásznakat. Ezt ma már vegyi alapú festékekkel helyettesítik, mi is ilyet használtunk.

Ágnes olyan szigetelőpépet kísérletezett ki, amely tökéletesen befedi a mintákat, és nem engedi, hogy a festék aláfolyjon. A pép csak természetes anyagokat tartalmaz, könnyen kimosható az anyagból, így gyerekek is bátran kipróbálhatják. A keverék alapja a minden háztartásban megtalálható keményítő és liszt, valamint a gyógyszertárban beszerezhető timsó és a mézga.

A leírás alapján kikevert szigetelőpép és a kartonból kivágott sablon birtokában nekiláthatunk a vászon megmintázásának, majd a festésnek.
A magazinban számos hasznos tanácsokat adunk ahhoz, hogy minél szebb és tökéletesebb legyen a sajátkezűleg készített kékfestő vásznunk. Ötleteket is olvashatnak arra vonatkozóan, hogy milyen textíliát érdemes választani, miként készítsük elő a festendő vásznat, milyen sűrűségűre keverjük a szigetelőmasszát, és mire figyeljünk a festés során.

Izgalmas dolog kísérletezni a kék alapon fehér mintákkal, akár csak egy tűpárnára, tarsolyra elegendő anyagdarabon is érdemes kipróbálni.

2009 március