Szappantartó vesszőből

Az erdőben, vizek mellett könnyen találhatunk olyan fákat, cserjéket, melyek ágai egyenesek és hajlékonyak. Ezek friss, egyéves hajtásai mind alkalmasak lehetnek fűzésre. Hajlítsd a csuklód köré, és ha nem törik el, készíthetsz belőlük például szappantartót, csak egy éles metszőolló kell hozzá. Ne csak a fűzre gondolj, próbálj ki minél többféle színű vesszőt, játssz a természet adta lehetőségekkel! A gyűjtött alapanyagokat a felhasználásig tárold a szabadban, hogy minél később száradjanak ki, így a fűzés előtt nem kell áztatni. A kész darabot érdemes azonnal használatba fogni, hogy a vesszők magas víztartalma megmaradjon – ha kiszárad, lötyögőssé válhatnak az ágak. Ha a szappan rárakódik a tartóra, egy kefével óvatosan lesikálhatod.

Hozzávalók • amerikai nemes fűzvessző vagy gyűjtött vessző • metszőolló • üvegpalack • 

A különböző hosszúságú és átmérőjű vesszőkből az alap-, más néven gúzskarikához egy szál vastagabb 120 cm-es, a bordákhoz és a fonáshoz 18-20 szál rövidebb fonóvessző kell, valamint néhány finomvessző is a végső rögzítéshez.

Először az alapkarikát, más néven a gúzskarikát készítsd el. A hosszú, vastagabb vesszőt a vékony végétől kezdve tekerd rá egy üvegre, ezzel megformázod a szálat. Már üveg nélkül fogj össze egy karikát a vastag végből, majd a tenyeredbe támasztva formálj kört, és alulról fölfelé a vessző vékony végét egyszer fűzd át a körön. A kívánt méretre állítsd be a karikát, és mindig alulról fölfelé bújtatva fűzd a vesszőt körbe addig, amíg el nem fogy.

Vágj négy, 30 cm-es szálat a bordáknak, fektesd azokat egymással párhuzamosan, párban a karikára, majd rögzítsd az első két fonószállal. Az elsőt balról indítsd, és bújtasd a bordák alatt és fölött, majd át a karika alatt. A másodikat jobbról ugyanígy. Ezek már a helyükön tartják a bordákat. A fenti lépéseket ismételve majdnem teljesen töltsd ki a rendelkezésre álló helyet. Vágd rövidebbre a vesszőket, hogy könnyebben dolgozz velük.

Egy vékonyabb szállal, nyolcas fonattal zárd le a fűzést. Tedd be a soron következő vesszőt, de a második bordapáron fordulj meg, majd vezesd vissza a két borda között az első bordákig, és ott újra fordulj vissza. Két sor után fűzd be a szálat a hátoldalon a sorok közé. A másik oldalon is tegyél hasonlóan. A metszőolló lapját vízszintesen tartva vágd le a kiálló szálvégeket. Érdemes a hátoldalon kezdeni, hogy ráérezhess a mozdulatra.

Rögzít és díszít is 

Stabilan a helyükön tartja a bordákra merőleges szálakat ez a hímelésnek nevezett fonás. Nem kötelező, de érdemes a nyolcas fonat készítése után, de még a kilógó szálak levágása előtt elkészítened. Az első vesszőt fogd közre két vékonyabb szállal. Ezekből a bal oldalit vezesd át a soron következő vessző mögött, a jobb oldalit előtte, majd folytasd fordítva, a gúzs belső ívét követve. A sor végén fűzd el a szálvégeket a hátoldalon. Készítsd el a túlsó hímelt sort is ugyanígy.